2012. december 24., hétfő

Boldog Karácsonyt kívánok Mindannyiótoknak!


2012. február 7., kedd

Igenigenigen :-)

mert élni kell, éééééés minden leletem NEGATÍV :-))) juhhéééééééééééééjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjj

2012. február 5., vasárnap

Visszatértem


Na szóval tegnap beharangoztam itt valamit, íme kész van a fedlap. Története van azért a takarónak azon kívül, hogy kisfiam kért egyet az ágyára. Márpedig a kérés számomra parancs, hiszen hogy is tudnék ellenállni egy ilyen kérésnek :-). Karácsonykor nagy izgalommal vetettem magam a netre, takarókat nézegettem, mutogattam nekik, hogy kisfiam kényes ízlésének is eleget tegyünk, na meg ugye összehangoljuk azért a jövendőbeli igényeivel is. Na Katával könnyebb dolgom volt, kisfiam már nehezebb falat volt. Végül is meg lett a takaró ami inspirált, szóval indulhatott a móka. Igen ám, de nem akartam fél évig elhúzni a dolgot, márpedig eddig mindent kézzel varrtam, géppel még sosem. Ééés itt jött Aranyember a képbe. Miért is nem varrom meg géppel, úgy sokkal hamarabb kész lenne. Háááát igen, de én még soha de soha nem varrtam géppel. Szegény varrógép tizenéve várta jobb sorát a dobozában, kibontatlanul, soha ki nem próbálva. Volt bennem para rendesen, és próbáltam is kibújni e nemes feladat elől, miszerint is géppel varrjak. Az első indok nem volt elég jó Aranyembernek, miszerint én nem tudok géppel varrni, a válasz az volt, majd belejössz. A második próbálkozásom az volt, hogy de hiszen ez egy 110V-os gép, itt meg ugye 220V van. Itt is kifogott rajtam, nem baj, van átalakító. Püff neki. Ezek után már csak cérnahangon mertem megemlíteni, hogy de mi lesz ha füstölni fog, leverem az áramot, vagy megjelennek az ufók :-))). Hát persze hogy erre is volt válasz, itt leszek melletted, nem lesz semmi baj, ha kell közbelépek. Nnnna itt már nem volt mit tenni, neki kellett állni. Kiskönyv elő, hogy is kell beállítani azt a fránya mumus gépet. És ami ezután jött, azt el sem akartam hinni. Ment és szépen duruzsolt a kis drága, és nem tudom hogy de még egyenesen is sikerült varrnom. Azt nem mondom hogy időnként nem akadtak nehézségek, de ahogy haladtam a dolgokkal, úgy lett egyre jobb és jobb az összhang hűséges barátom és köztem. Sok minden volt azért, amire menet közben jöttem rá, de mire befejeztem igazán jó barátok lettünk. Rájöttem apró technikákra, trükkökre, amit tényleg csak használat során tud elsajátítani az ember. Van pár gyermek betegsége a takarónak, de ezek tényleg pici apró hibák, már már jelentéktelenek. Néhány illesztés nem épp maga a tökély, de a végére az is ment. Bontani is bontottam rendesen, de az sokszor figyelmetlenségből fakadt. Olyan is volt, hogy nagyon nem illeszkedtek a sarkok, akkor bizony olló elő, és újra. Háááát így sikerült. Ez még csak a fedlap, szóval még szendvicselni és tűzni kell, de az már holnapra marad. Na nem mintha ebben a hatalmas hóesésben éppen nem érnék rá, de elfelejtettem időben bélésanyagot venni, szóval az holnapra marad.
És újfent mindenkitől elnézést kell kérnem amiért nem kommenteltem, de az elmúlt 6-8 hét emberpróbáló volt. DEEEE hál'istennek vége, végre vége a koktéloknak, remélem soha többet nem kell részesüljek bennük. Szóval most már tényleg leszek, jövök.

2012. február 4., szombat

Varrásra készülve


"Kisfiam" takarót kért karácsonykor amikor itthon jártak. Ezen dolgozom, az ebédlő asztal épp teljesen beterítve.
Tiffanylda angyalkáit mindig magammal viszem bárhol varrjak is. Nem győzök betelni vele. Ez csak egy kis előzetes a holnapihoz :-).

Kincsek



Igazi kincsesládikában igazi kincsek rejtőztek. Még karácsonyra kaptam a "gyerekektől", persze besegített a gyöngyök válogatásába a kisfiam jövőbeli anyósa is :-). Azt hiszem nem fogok unatkozni az elkövetkező időkben.

Tiffanylda ajándéka


Tiffanyldánál nyertem ezeket a csodálatos angyalkákat. Szeretek hozzá járni, megcsodálni az alkotásait, vagy csak épp lelket melengetni az írásaiból. Fantasztikus ember, olyan igazi igazi nagymama, anyuka, feleség. Mindig kitalál valami jó programot a családnak és ezeknek a dolgoknak íze, zamata, illata van. Valamikor a nyáron találtam rá, és azóta ott ragadtam, fényesíti a napjaim azóta is. KÖSZÖNÖM Ildi.

2012. január 12., csütörtök

Lili takarója




Kértétek hogy mutassam meg a takarót. Hááát íme ő az. Kicsit kevertem a redworköt a trapuntóval, ez lett belőle.  Holnap postázom is és nagyon bízom benne, hogy tetszeni fog Lilinek is és az anyukának is.

2012. január 11., szerda

Díjat kaptam!


Marcsitól és Gabitól  is díjat kaptam, amit itt is szeretnék megköszönni nektek.

1. Vedd fel a díjat!
2. Köszönd meg akitől kaptad!
3. Tedd ki a blogodba!
4. Nevezz meg 4 blogot, akinek adod!
5. Írj magadról 3 dolgot!
Szeretném továbbadni      Szelininek
                                                    Trollanyunak
                                                    Tiffanyldának 
                                                    Krisztinek
1. Nagyon nagyon szeretek kreatívkodni legyen az gyöngy, quilt vagy bármi egyéb.
2. Megfogadtam, hogy minden évben megfogadom, hogy ezt az évet is túlélem, legfőképpen azért, mert 500 évre is elég lenne amit szeretnék még megcsinálni. 
3. A humoromat még nem sikerült elveszítenem :-)))

Most pedig szeretnék elnézést kérni mindannyiótoktól amiért az elmúlt időben nem kommenteltem, és a díjakra is késve reagáltam. Nem volt rózsás a helyzet, de már sokkal jobb, és már csak 1 kezelés van hátra. 

2012. január 1., vasárnap

Apróságok


Nagy munkában vagyok, épp takarót varrok, ezek a pihenőidőben született apróságok.